❉  ❉  ❉ Szerepköre ❉  ❉  ❉
________________________________________________

┊
┊
┊

Egy falakkal körülvett karakter, aki meg van róla győződve, hogy senkire nincs szüksége, mert a végén mindenki elhagyja... egy nap, suli után belefut egy kölyökbe, Tsuyoshiba, akinek segítségre van szüksége. Itt kezdődik el kettejük kalandja, amit egy hullámvasúthoz tudnék hasonlítani. Ha Yamato nem bír magával és olyat tesz, ami a fiúnak nem tetszik, ideig-óráig mélypontra kerül a kapcsolatuk, de végül a kölyök újból közeledni kezd, ekkor pedig az a bizonyos hullámvasút újból elindul a csúcs felé. Érdekes. Yamatonak még szoknia kell, hogy valaki a barátja akar lenni. És muszáj kivernie a fejéből azt, hogy valaha megkaparintja a fiút... mármint... úgy. Pedig eléggé vonzza. Egyébiránt egy ideje a fiú szüleinek boltjában dolgozik, ami sokkal jobban fizet, mint az előző munkahelye. Elégedett.

❉  ❉  ❉ Jellem ❉  ❉  ❉
________________________________________________

┊
┊
┊

A tipikus magányos farkas. Csalódott az emberekben és nem is kér belőlük többet. Nem akar kötődni senkihez, nem akar senkitől semmit, csak azt, hogy békén hagyják. Vagy ha mégis emberi kapcsolatok kialakítására adja a fejét, az csak felszínes... meg... szereti kihasználni az alsóbbévesek jóhiszeműségét és ugráltatja őket, meg egyéb dolgok. Szabadidejében gitározik - sőt, többnyire az iskola zene termében leledzik. A zene megnyugtatja és azzal jobban ki tudja fejezni magát, mint bármi mással.
Nincsenek barátai, ami nem meglepő, de a tanárokkal például semleges a kapcsolata. Mindent megtesz, amit kell, de többet semmiképp. Nem vallaná be, de igenis magányos egyedül és valahol a szíve mélyén tudja, hogy szüksége lenne valakire, de... de nem akar többet csalódni. Fél, hogy újra eldobják majd... és aztán megint...

❉  ❉  ❉ Múlt ❉  ❉  ❉
________________________________________________

┊
┊
┊

Itt született, Ravenhillben - legalábbis ezt mondják, de neki fogalma sincs erről. Annyit tud, hogy a szülei elhagyták, amikor még baba volt. Egy ideig árvaházban nevelkedett és olyan 10 éves volt, mikor magához vette egy fiatal pár. Viszont ők sem foglalkoztak vele sokat, csak addig, ameddig a nőnek sikerült teherbe esnie (ekkor Yamato 12 éves volt) - azaz rá már nem is volt szükség. Ezért döntött úgy, hogy önerőből munkát vállal iskola mellett és külön költözik. Ennek már fél éve... egyedül kissé magányos, de úgy érzi, még mindig jobb így, mintha olyan emberekkel venné körül magát, akik nem is szeretik. A mostoha húga, Suzume, a 4 éves kislány aranyos, vele szívesen foglalkozna, de így, hogy nem igazán jár haza... nehéz.

❉  ❉  ❉ Emlékképek ❉  ❉  ❉
________________________________________________

┊
┊
┊

[ Még több ]

❉  ❉  ❉ Vélemény ❉  ❉  ❉
________________________________________________

┊
┊
┊

Bizonyos értelemben hasonlít Daisukéhoz. Szeret játszadozni és fiúkkal lenni, használni őket kedvére. De... Yamatot egészen más dolgok vezérlik. Nem akar csalódni és nem akar senkit közelebb engedni magához, azért viselkedik úgy, ahogy. Sőt, igazából nem ismeri azt a dolgot sem, amit mások szeretetnek hívnak. Valahogy... nem kapott belőle annyit, hogy tudja, mi az.
Tetszik viszont, hogy Tsuyoshinak elkezd esélyt adni. Eleinte nem érdekli túlzottan a kölyök, minden alkalmat kihasznál, hogy tegyen vele ezt-azt, de végül nem történik köztük semmi komolyabb a kölyök érzései miatt. Yamato barátja szeretne lenni, és nem akarja, hogy a senpai csak kihasználja. Hát így esik meg, hogy Yamato átgondolja a helyzetet.
Őszintén kíváncsi leszek, hogy hogyan alakul a kapcsolatuk. Yamato szép lassan változik, ahogy egyre több ember viselkedik vele kedvesen. Először Tsuyoshi, aztán a fiú szülei... és ne felejtsük el, hogy Yukiteru barátja is ott van mindig, ha szüksége van rá~